Lehet a 2008-as válság tapasztalataira építeni a járvány okozta helyzet túléléséhez?
Az említett pénzügyi válság több pontot kikristályosított. Az egyik az emberi kapcsolatok fontossága volt, tehát hogy jó viszonyt ápoljunk a megbízókkal, a kollégákkal, az együttműködő partnerekkel. A második tanulság az értékek védelme. Mivel az ember a legfőbb érték, meg kell védenünk a munkavállalóinkat. A harmadik, hogy szükségesek a stabil alapok, a megfelelő tartalék és a felelős, konzervatív pénzügyi gondolkodás, az előrelátás. Könnyebb egyébként a jelenlegi időszakot úgy viselni, hogy 2008-ban már megfizettük a tanulópénzt.
Minden milliméterért magam küzdöttem meg”
Tulajdonképpen ön már azt is a jó kapcsolatainak köszönhette, hogy vállalkozást alapított, a saját lábára állt.
Abban a szerencsében volt részem, hogy a szorgalmat, az áldozatos munkát, a személyemet elfogadták a megbízók, és amikor céget alapítottam, hamar jelentős vállalatok bizalmát nyertem el. Így könnyen el tudtam indulni a vállalkozói létben huszonöt évvel ezelőtt. A megrendelői kör stabilnak számított. Ez 2008-ban is szépen kamatozott – ha az ember odafigyel a megbízóira, az megtérül. Ha valaki építkezésbe kezdett 2008 után, azt kereste meg, aki nála régebben jól dolgozott, így aztán a válságban is kiszolgálta őt. Az emberi kapcsolatok nagyon értékesek.
Ahogy a politikai kapcsolatok is. 2014 előtt a szociálliberális oldalhoz kötődő Wing volt a partnere a cégében, 2014 után viszont az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi István. Ez tudatos kapcsolatépítés egy olyan piacon, ahol az állami megrendelések nagy szerepet játszanak, és jóban kell lenni a politikai szereplőkkel?
Nem, a mi munkánk az építőiparról szól, ami műszaki terület. A cégben való tulajdonlás másik terület. Az első partnerem munkakapcsolatból adódott, egy barátommal alapítottuk a vállalkozást. Az ő kilépésével aztán egy időre egyedül maradtam. Majd váltás következett, szakmai befektetőt kerestem, olyat, aki beszáll a cégbe, segít fejlődni, fejleszteni. Nem is foglalkoztam a politikával, és nem is érdekelt, most sem érdekel egy szinten túl. A Wing szakmai befektető volt, tizenkét évig dolgoztam vele együtt. Később az ő tulajdonrészét vásárolta meg Garancsi István. Ez nem az én választásom volt. Ez az építőiparról, a szakmáról, a képességekről és az üzletről szól. Ha jól építünk, azt bármilyen időszakban értékelik. Ráadásul a cégünk megrendelései hetvenöt százalékos arányban a versenyszférából érkeznek. Nem is engedném, hogy a versenyszféra aránya csökkenjen.
Összességében még konzervatívabbá tett a vírushelyzet az üzleti életben is”
Ön ma a Forbes listája szerint az ország 49. leggazdagabb embere 31 milliárdos becsült vagyonnal. Pedig ha jól tudom, talán nem is alapított volna saját céget, ha kizárólag önön múlik.
Egy építőipari vállalatnál műszaki igazgatóként szorgalmasan dolgozva áldozatos munkát végeztem, lojális voltam, minden logikus határon túl. A feleségem viszont úgy látta, hogy a közeg, amelyben dolgozom, idegen a mentalitásomtól. Óriási lökést adott, folyamatosan ösztönzött, hogy próbáljak céget alapítani. Olyat, amely engem tükröz, amelyben úgy foglalkozhatok a megrendelőkkel, ahogy helyesnek tartom. Látta bennem a képességet, és hitt abban, hogy ha a saját lábamra állok, meglesz az eredménye.